Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezete

A nagy újítás az ügyelet!

A Közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozókat leginkább érintő változás az új 129.§, mely az ügyelet és készenlét alapintézményeiről rendelkezik.

Az ügyelet a munkáltató által kijelölt helyen való rendelkezésre állás,(gyógyszertár) a készenlét elérhető helyen történő rendelkezésre állás (pl.: lakás).

Az új szövegezés tartalmi elemei:

Az Mt. új 2003. júlis 1-től hatályos rendelkezései szerint rendkívüli munkavégzésnek minősül:

a munkaidő beosztástól eltérő
a munkaidőkereten felüli
az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá
a készenlét alatt elrendelt munkavégzés

A munkaidőkorlátok a következők: Mt. 119.§(3) bek.

a napi munkaidő a 12,
a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg.

Azt is elrendelte az Mt., hogy a napi 12 illetve a heti 48 órás tartamokba illetve a (119.§(3) bek. egyéb eseteiben a rendkívüli munkavégzést be kell számítani.

Rögzíti a törvény, hogy a rendkívüli munkaidő éves mértéke-KSZ eltérő rendelkezésének hiányában-naptári évenként 200 óra.

Az ügyeletet írásban kell elrendelni ennek oka az, hogy a rendkívüli munkavégzéseket, ügyeletet ,készenlétet nyilvántartani rendeli el az Mt.140/A.§a.pont.

Mivel az ügyelet maga nem rendes munkaidő, a rendkívüli munkaidő alkalmazhatósági feltételeit kell érvényesíteni.

Mérhető és nem mérhető ügyelet:

Az ügyelet alatt végzett munka ha mérhető, akkor annak tartama beleszámít az éves munkaidő keretbe.
Ha nem mérhető, akkor a törvényi rendelkezés ereje által a teljes tartamát be kell számítani.

Gyakorlati –munkaügyi– problémát jelent a”nem mérhetőség”. Ugyanis az ügyelet rendelkezésre állás, amely tartama alatt történhet munkavégzés (is). Ügyeletért ha nem kell dolgoznia e tartam alatt, a személyi alapbér 40%-a jár. Amennyiben munkát kell végezni, a rendkívüli munkavégzés időtartamára az Mt. 147.§(2)-(3) bek. szerint jogosult díjazásra

Az ügyelet tehát mindig rendkívüli munkavégzés!

Ha a dolgozót munkavégzésre az ügyelet tartama alatt igénybe veszik akkor a fentieken túl jár neki:

50%-os bérpótlék vagy a szabadidő lehetősége:
munkaidő beosztás szerinti pihenőnapon végzett ügyeletnél 100%, vagy 50% ha másik pihenőnapot is kap a dolgozó.

A munkáltató jogosult arra, hogy az ügyeleti szolgálatra a plusz díjazást is magában foglaló átalányt állapítson meg. Ennek az átalánydíjnak tartalmaznia kell az ügyeleti díj 40%-os mértékét is.

A munkabér összetevők (sematikusan):
1. A tényleges munkáért járó munkabér
2. Személyi alapbérre vetített 50%-os pótlék (Mt. 147.§(2). bek.)
3. Ha van egyéb pótlék, juttatás
4. Ügyelet esetén a személyi alapbér 40%-a (Mt. 148.§(1) bek.)
5. Havi munkabér

Kedves Kolleginák, Kollégák!

Összeállításunkkal reményeink szerint segítséget kívántunk nyújtani az új törvény egységes értelmezéséhez. Kérdéseiket, észrevételeiket szívesen fogadjuk.

Csuka Ferenc
GyDSZ elnök

Címlap Célok-Toborzó Szervezet Alapszabály Patikák Képzés Szövetség Kapcsolódó oldalak Levél küldés
	Munka Törvénykönyv módosítás 2003. július 1.
	A nagy újítás az ügyelet! A Közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozókat leginkább érintő változás az új 129.§, mely az ügyelet és készenlét alapintézményeiről rendelkezik. Az ügyelet a munkáltató által kijelölt helyen való rendelkezésre állás,(gyógyszertár) a készenlét elérhető helyen történő rendelkezésre állás (pl.: lakás). Az új szövegezés tartalmi elemei: Az Mt. új 2003. júlis 1-től hatályos rendelkezései szerint rendkívüli munkavégzésnek minősül: a munkaidő beosztástól eltérő a munkaidőkereten felüli az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá a készenlét alatt elrendelt munkavégzés A munkaidőkorlátok a következők: Mt. 119.§(3) bek. a napi munkaidő a 12, a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg. Azt is elrendelte az Mt., hogy a napi 12 illetve a heti 48 órás tartamokba illetve a (119.§(3) bek. egyéb eseteiben a rendkívüli munkavégzést be kell számítani. Rögzíti a törvény, hogy a rendkívüli munkaidő éves mértéke-KSZ eltérő rendelkezésének hiányában-naptári évenként 200 óra. Az ügyeletet írásban kell elrendelni ennek oka az, hogy a rendkívüli munkavégzéseket, ügyeletet ,készenlétet nyilvántartani rendeli el az Mt.140/A.§a.pont. Mivel az ügyelet maga nem rendes munkaidő, a rendkívüli munkaidő alkalmazhatósági feltételeit kell érvényesíteni. Mérhető és nem mérhető ügyelet: Az ügyelet alatt végzett munka ha mérhető, akkor annak tartama beleszámít az éves munkaidő keretbe. Ha nem mérhető, akkor a törvényi rendelkezés ereje által a teljes tartamát be kell számítani. Gyakorlati –munkaügyi– problémát jelent a”nem mérhetőség”. Ugyanis az ügyelet rendelkezésre állás, amely tartama alatt történhet munkavégzés (is). Ügyeletért ha nem kell dolgoznia e tartam alatt, a személyi alapbér 40%-a jár. Amennyiben munkát kell végezni, a rendkívüli munkavégzés időtartamára az Mt. 147.§(2)-(3) bek. szerint jogosult díjazásra Az ügyelet tehát mindig rendkívüli munkavégzés! Ha a dolgozót munkavégzésre az ügyelet tartama alatt igénybe veszik akkor a fentieken túl jár neki: 50%-os bérpótlék vagy a szabadidő lehetősége: munkaidő beosztás szerinti pihenőnapon végzett ügyeletnél 100%, vagy 50% ha másik pihenőnapot is kap a dolgozó. A munkáltató jogosult arra, hogy az ügyeleti szolgálatra a plusz díjazást is magában foglaló átalányt állapítson meg. Ennek az átalánydíjnak tartalmaznia kell az ügyeleti díj 40%-os mértékét is. A munkabér összetevők (sematikusan): 1. A tényleges munkáért járó munkabér 2. Személyi alapbérre vetített 50%-os pótlék (Mt. 147.§(2). bek.) 3. Ha van egyéb pótlék, juttatás 4. Ügyelet esetén a személyi alapbér 40%-a (Mt. 148.§(1) bek.) 5. Havi munkabér Kedves Kolleginák, Kollégák! Összeállításunkkal reményeink szerint segítséget kívántunk nyújtani az új törvény egységes értelmezéséhez. Kérdéseiket, észrevételeiket szívesen fogadjuk. Csuka Ferenc GyDSZ elnök
^^^