Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezete

Tisztelt Munkavállalók!

„A Szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi ,szociális és kulturális, valamint élet és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetőleg az állami szervek előtt képviselje.”(Mt.II.fejezet19.§2.bekezdés)

Az elmúlt hónapok történései ismételten felszínre hozták azt a kérdést szükséges e a munkavállalói érdekképviselet a szakszervezet létjogosultsága a gyógyszerellátásban. A válasz egyértelműen igen, ugyan is egy erős, tagsága által támogatott szakszervezet több eszközzel is rendelkezik annak érdekében, hogy érvényesítse érdekvédelmi feladatát. Egy markáns, szakmájában reprezentatív szakszervezet, önálló tagként rész vehet ágazata érdekegyeztető folyamatában, és amikor a kamarák köztestületként már nem tudnak továbblépni a szakszervezet kezében még mindég van eszköz az érdekérvényesítésre. Nem állítjuk, hogy a törvényalkotás folyamatát meg tudjuk akadályozni ilyen eszközünk nincs, de az érdekegyeztetés törvényekben biztosított lehetőségeivel élve lehet kompromisszumokra épülő eredményes munkát végezni.

Az élet igazolta, hogy a gyógyszerellátásban dolgozók sem mondhatnak le erről a lehetőségről. Nem maradhatunk ki az érdekegyeztetés folyamatából, de ehhez meg kell erősödnünk. Növelni kell tagságunk létszámát, meg kell értetnünk a munkavállalókkal, hogy csak úgy tehetnek önmagukért, szakmájukért, ha tartalommal töltik meg azokat a fórumokat, amelyeket a mai törvények biztosítanak számukra. Amennyiben kihagyjuk ezt a láncszemet a folyamatból csak fél megoldások születhetnek. A meglévő szakmai szervezeteknek is át kell gondolniuk a szakszervezethez való viszonyát, és be kell (kellene) látniuk, hogy egy erős szakszervezet hiánya csak hátrányos lehet az egész szakmára nézve.

Jelentősen megváltozik a kamara, mint köztestület feladata, míg a szakszervezet feladatai változatlanok maradnak-, ez azt jelenti, hogy munkajogi érdekképviseleti feladatokat továbbra is csak a szakszervezetek láthatnak el. Egyik szervezet sem helyettesítheti a másikat, de bármelyikük hiánya az érdekképviseleti munkát eredménytelenné teheti.

Ebből az aspektusból javasoljuk átgondolni annak lehetőségét, hogy 2007-től a szakmában meg lévő érdekvédelmi szervezetek egymást támogatva építsék fel az új érdekvédelmi struktúrát és alakítsák ki közösen stratégiájukat. Jó lenne szakítani azzal a negatív megítéléssel, ami jelenleg él a szakszervezetekről. Tény az, hogy a magángyógyszertárban munkát vállaló alkalmazott egy erős szakszervezet hiányában kiesik az érdekvédelem hálójából, a szakma pedig elveszíti az egyik legfontosabb érdekérvényesítési lehetőségét. Miért nem tesz meg mindent a munkavállaló érdekei megvédésére?

Mert a munkavállaló nem elég öntudatos? Vagy a munkahely tagoltsága miatt szinte szervezhetetlen?

Nem, a munkavállalók saját egzisztenciájukat féltve elfogadták, hogy a munkaadójuk a „legjobb”képviselőjük, legyen szó bérről, szociális juttatásról, egyébről. Tudjuk, hogy ez nem így van, más a tulajdonosi szemlélet és egészen más az alkalmazotti. Az érdekeik azonban összeegyeztethetők, hiszen egy jól működő vállalkozás hasznos a tulajdonos és a munkavállaló számára egyaránt. A szakmában már volt példa a munkaadók és munkavállalók összefogására, amikor több alkalommal is a kormányzattal szemben erőt kellett felmutatni. A munkavállalók a tulajdonosok mellett demonstráltak, mert közvetve ez volt az ő érdekük is. Miért olyan veszedelmes, ha mindezt megpróbálják szervezetbe tömörülve tenni? A Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezete 1989-es megalakulása óta érdekképviseletet ajánl a munkavállalóknak és partnerséget a munkaadóknak, eddig nem éltek vele. Ezzel óriási lehetőséget szalasztottunk el. Nem csak a helyi érdekegyeztetés területén, például védi e kollektív szerződés a munkavállalót, milyen bérért dolgozik és milyen szociális juttatást kap? Van e ismeretanyaga (vagy csak nagyon hiányos) arról kaphatna e több bért ,juttatást, mi az, amit kötelezően meg kellene kapnia, mik a kötelességei, mik a jogai, és hogyan érvényesítheti azokat a nélkül, hogy veszélybe sodorná alkalmazását. Az állami szervekkel folytatható érdekegyeztetés folyamatából is kikerültünk a szakmában foglalkoztatottak alacsony szakszervezeti taglétszáma miatt. A szakszervezet nem mumus és nem szükségtelen rossz, hanem a demokrácia fontos kihagyhatatlan láncszeme az érdekegyeztetésben. A képviselet hiánya miatt nem mondhatjuk el véleményünket a törvény-előkészítések folyamatában, nem élhetünk azokkal az érdekérvényesítő eszközökkel melyeket törvények biztosítanak a szakszervezetek számára mint például a sztrájkjog. Ha ezt rajtunk kívül mások is felismerik, elsősorban a munkavállalók, a szakma más érdekvédelmi szervezetei akkor nyert ügyünk van. Ha nem????? Dániában az első kérdések egyike a munkavállaló alkalmazásánál, tagja e a szakszervezetnek, s ha igen, akkor övé az állás. Nálunk ez még messze nem így van, sőt ellenkező előjellel működik-ha tagja vagy a szakszervezetnek jobb, ha kilépsz, vagy a szakszervezetből vagy a munkahelyről. A Gyógyszertárakban dolgozó munkavállalók és munkaadók eddig még nem ismerték fel a szervezettségben rejlő lehetőségeket, annak pozitív hatásait de reméljük az elmúlt hónapok keserű tapasztalatai elindítanak egy olyan folyamatot mely a szakszervezet felemelkedéséhez és az alkalmazotti érdekképviselet megvalósulásához vezet.

A demokráci egyik lényege, hogy a cselekvés lehetősége a saját kezünkben van,hogy fel tudjuk mérni mi a jó nekünk és akarunk és tudunk is tenni érte. Ez először nehezebbnek tűnik, mint mások utasításainak gondolkodás nélküli végrehajtása, de meg éri megtanulni tenni Önmagunkért. Tisztelt Munkavállalók, várjuk jelentkezésüket! Közös munkával, töltsük meg tartalommal az érdekérvényesítés szakszervezeti láncszemét.

Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezete

[2007. január 3.]

Címlap Célok-Toborzó Szervezet Alapszabály Patikák Képzés Szövetség Kapcsolódó oldalak Levél küldés
	Érdekvédelem
	Tisztelt Munkavállalók! „A Szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi ,szociális és kulturális, valamint élet és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetőleg az állami szervek előtt képviselje.”(Mt.II.fejezet19.§2.bekezdés) Az elmúlt hónapok történései ismételten felszínre hozták azt a kérdést szükséges e a munkavállalói érdekképviselet a szakszervezet létjogosultsága a gyógyszerellátásban. A válasz egyértelműen igen, ugyan is egy erős, tagsága által támogatott szakszervezet több eszközzel is rendelkezik annak érdekében, hogy érvényesítse érdekvédelmi feladatát. Egy markáns, szakmájában reprezentatív szakszervezet, önálló tagként rész vehet ágazata érdekegyeztető folyamatában, és amikor a kamarák köztestületként már nem tudnak továbblépni a szakszervezet kezében még mindég van eszköz az érdekérvényesítésre. Nem állítjuk, hogy a törvényalkotás folyamatát meg tudjuk akadályozni ilyen eszközünk nincs, de az érdekegyeztetés törvényekben biztosított lehetőségeivel élve lehet kompromisszumokra épülő eredményes munkát végezni. Az élet igazolta, hogy a gyógyszerellátásban dolgozók sem mondhatnak le erről a lehetőségről. Nem maradhatunk ki az érdekegyeztetés folyamatából, de ehhez meg kell erősödnünk. Növelni kell tagságunk létszámát, meg kell értetnünk a munkavállalókkal, hogy csak úgy tehetnek önmagukért, szakmájukért, ha tartalommal töltik meg azokat a fórumokat, amelyeket a mai törvények biztosítanak számukra. Amennyiben kihagyjuk ezt a láncszemet a folyamatból csak fél megoldások születhetnek. A meglévő szakmai szervezeteknek is át kell gondolniuk a szakszervezethez való viszonyát, és be kell (kellene) látniuk, hogy egy erős szakszervezet hiánya csak hátrányos lehet az egész szakmára nézve. Jelentősen megváltozik a kamara, mint köztestület feladata, míg a szakszervezet feladatai változatlanok maradnak-, ez azt jelenti, hogy munkajogi érdekképviseleti feladatokat továbbra is csak a szakszervezetek láthatnak el. Egyik szervezet sem helyettesítheti a másikat, de bármelyikük hiánya az érdekképviseleti munkát eredménytelenné teheti. Ebből az aspektusból javasoljuk átgondolni annak lehetőségét, hogy 2007-től a szakmában meg lévő érdekvédelmi szervezetek egymást támogatva építsék fel az új érdekvédelmi struktúrát és alakítsák ki közösen stratégiájukat. Jó lenne szakítani azzal a negatív megítéléssel, ami jelenleg él a szakszervezetekről. Tény az, hogy a magángyógyszertárban munkát vállaló alkalmazott egy erős szakszervezet hiányában kiesik az érdekvédelem hálójából, a szakma pedig elveszíti az egyik legfontosabb érdekérvényesítési lehetőségét. Miért nem tesz meg mindent a munkavállaló érdekei megvédésére? Mert a munkavállaló nem elég öntudatos? Vagy a munkahely tagoltsága miatt szinte szervezhetetlen? Nem, a munkavállalók saját egzisztenciájukat féltve elfogadták, hogy a munkaadójuk a „legjobb”képviselőjük, legyen szó bérről, szociális juttatásról, egyébről. Tudjuk, hogy ez nem így van, más a tulajdonosi szemlélet és egészen más az alkalmazotti. Az érdekeik azonban összeegyeztethetők, hiszen egy jól működő vállalkozás hasznos a tulajdonos és a munkavállaló számára egyaránt. A szakmában már volt példa a munkaadók és munkavállalók összefogására, amikor több alkalommal is a kormányzattal szemben erőt kellett felmutatni. A munkavállalók a tulajdonosok mellett demonstráltak, mert közvetve ez volt az ő érdekük is. Miért olyan veszedelmes, ha mindezt megpróbálják szervezetbe tömörülve tenni? A Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezete 1989-es megalakulása óta érdekképviseletet ajánl a munkavállalóknak és partnerséget a munkaadóknak, eddig nem éltek vele. Ezzel óriási lehetőséget szalasztottunk el. Nem csak a helyi érdekegyeztetés területén, például védi e kollektív szerződés a munkavállalót, milyen bérért dolgozik és milyen szociális juttatást kap? Van e ismeretanyaga (vagy csak nagyon hiányos) arról kaphatna e több bért ,juttatást, mi az, amit kötelezően meg kellene kapnia, mik a kötelességei, mik a jogai, és hogyan érvényesítheti azokat a nélkül, hogy veszélybe sodorná alkalmazását. Az állami szervekkel folytatható érdekegyeztetés folyamatából is kikerültünk a szakmában foglalkoztatottak alacsony szakszervezeti taglétszáma miatt. A szakszervezet nem mumus és nem szükségtelen rossz, hanem a demokrácia fontos kihagyhatatlan láncszeme az érdekegyeztetésben. A képviselet hiánya miatt nem mondhatjuk el véleményünket a törvény-előkészítések folyamatában, nem élhetünk azokkal az érdekérvényesítő eszközökkel melyeket törvények biztosítanak a szakszervezetek számára mint például a sztrájkjog. Ha ezt rajtunk kívül mások is felismerik, elsősorban a munkavállalók, a szakma más érdekvédelmi szervezetei akkor nyert ügyünk van. Ha nem????? Dániában az első kérdések egyike a munkavállaló alkalmazásánál, tagja e a szakszervezetnek, s ha igen, akkor övé az állás. Nálunk ez még messze nem így van, sőt ellenkező előjellel működik-ha tagja vagy a szakszervezetnek jobb, ha kilépsz, vagy a szakszervezetből vagy a munkahelyről. A Gyógyszertárakban dolgozó munkavállalók és munkaadók eddig még nem ismerték fel a szervezettségben rejlő lehetőségeket, annak pozitív hatásait de reméljük az elmúlt hónapok keserű tapasztalatai elindítanak egy olyan folyamatot mely a szakszervezet felemelkedéséhez és az alkalmazotti érdekképviselet megvalósulásához vezet. A demokráci egyik lényege, hogy a cselekvés lehetősége a saját kezünkben van,hogy fel tudjuk mérni mi a jó nekünk és akarunk és tudunk is tenni érte. Ez először nehezebbnek tűnik, mint mások utasításainak gondolkodás nélküli végrehajtása, de meg éri megtanulni tenni Önmagunkért. Tisztelt Munkavállalók, várjuk jelentkezésüket! Közös munkával, töltsük meg tartalommal az érdekérvényesítés szakszervezeti láncszemét. *Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezete* [2007. január 3.]
^^^