Érdekérvényesítés lehetőségei

Csuka Ferenc GyDSZ Elnök hozzászólása a Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2002 című rendezvényen:

Tizenöt évvel ezelőtt könnyebb lett volna az alkalmazottak sikeres, mutatós érdekérvényesítéséről beszélni, mert adva volt egy egységes 100%-ban Állami tulajdonú munkáltatói oldal,vele szemben egy ugyanazon állam által vezérelt szakszervezeti oldal, melynek munkáját elősegítette a munka világát szabályozó törvény, amely a munkavállalók érdekeit védte. Abban a környezetben könnyebb volt látványos szakszervezeti munkát végezni, de a privatizáció beindulásával megszűnt a szakszervezet minden sikere és elismertsége, amely a Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezetét 1989-ben való alakulása óta körülvette.A privatizáció előkészítésében az Állami Vagyonügynökség és a Magyar Gyógyszerész Kamara is együttműködő jó partnernek tekintette a Gy.D.Sz.-t.A privatizációra váró potenciális tulajdonosok, azonban nem jó szemmel nézték a Gy.D.Sz. tevékenységét, félve attól ,hogy megakadályozza a gyógyszertárak felduzzasztott létszámának drasztikus csökkentését. A 94-es kormányváltás után az önkormányzatok szinte minden szakmai, érdekvédelmi szervezeti kontroll nélkül hajtották végre a magánosítást. A Gy. D. Sz. félve az alkalmazottak munkanélkülivé való válásától létrehozta a Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezete a Munkanélküliekért Alapítványt. Ez az alapítvány még ma is él és nem csak a munkanélküliek egyszeri segélyezésével, ami 80 000 Ft,(2002. június 20.-tól 90 000Ft.) hanem szociális segély adásával is foglalkozik.

Eddig 69 főnek adott munkanélküli 127 főnek pedig szociális segélyt összesen 9. 697 000 Ft értékben. A segélyek összegét személyi jövedelemadó nem terheli, az alapítványt Közhasznú alapítványként ismerte el az állam. A munkanélkülivé való válás a gyógyszertárak alkalmazottait nem-vagy alig érintette. Köszönhető ez a jogelőd nélküli gyógyszertárak munkaerő igényének. Tehát ezzel megvalósult az alkalmazottak legfontosabb érdeke, nevezetesen, hogy legyen munkája. Így a munkáltató érdeke is megvalósult, lett munkaerője. Ehhez a folyamathoz a Gy. D. Sz.nek semmi köze nem volt, annyiban volt érintett, hogy ezeket a szakszervezeti tagokat elveszítette. A 90-es évek elején nyitó magángyógyszertáraknak volt lehetőségük a jó munkaerőket átvenni az állami gyógyszertáraktól, magasabb fizetésért és természetesen több munkáért. Tanúi vagyunk ezzel a folyamattal egy megjelenő érdekérvényesülésnek az alkalmazott magasabb bért kap a munkaadó pedig jól felkészült szakembert. Ez a jelenség nem sérti a szakszervezetet, csak örülni lehet egy tagja nagyobb anyagi elismerésének. Abban az időben olyan is előfordult, hogy némely tulajdonos kollégák nyíltan hangoztatott szakszervezet ellenességükkel el is riasztották, vagy be is tiltották munkavállalóiknak a szakszervezethez való csatlakozást. Az alkalmazottak magasabb bérért való elcsábítása kifejezetten használt a Gyógyszertári központok kezelésében lévő gyógyszertárak alkalmazottainak, ugyanis a GY. D. Sz. javaslatára ott is emelték a béreket. A privatizációk megkezdésére általában kialakult a gyógyszertárak létszáma és a legtöbb helyen kevés, de elégséges létszámmal működnek ma is. A munkabérrel kapcsolatos érdekek ellentétesek a munkaadók és az alkalmazottak szemszögéből.

A munkaadó minél többet szeretne dolgoztatni, de annál kevesebbet fizetni.A munkavállaló minél kevesebbet szeretne dolgozni de annál többet kapni. Természetesen a két fél közötti ellentétet az elvégzett munka által létrehozott érték határozza meg, ez az érték nem csak pénzben jelenik meg hanem a szakma társadalmi elismertségében, megbecsülésében is. Manapság minden média a közalkalmazottak így az egészségügyi dolgozók béremelését sugározza. Számtalan kérdés érkezik a Gy. D. Sz.- hez, hogy a gyógyszertárak alkalmzottai is kapnak 50% béremelést? Nehéz megválaszolni. hogy mi miért nem tartozunk az egészségügyiek közé. Mindig oda lenne jó tartozni, ahol kedvezőbb folyamatok zajlanak. (Közalkalmazotti bértábla) A közalkalmazotti bértábla számait közelíti –eléri-meghaladja a szúrópróbaszerűen felmért gyógyszerészi és asszisztensi bérek. Jelenleg nem tartom célszerűnek tűzben tartani a gyógyszerészek és asszisztensek bérének 50%-os emelésének eszmei támogatását. Az alkalmazotti munkaviszonnyal kapcsolatos két fő érdeket általában érvényesültnek minősíthetünk ezek a munkaviszony és a munkabér. A munkaviszony létesítésekor a Gy. D. Sz. rendelkezésre áll adminisztrációs, jogi segítséggel. Olyan munkaszerződéseket ajánlunk kötni, amelyben a leírt feltételek legyenek szígorúak, ne legyenek tág lehetőségekkel teli, de legyen törvényes és teljesíthető.

A munkabérekkel kapcsolatos megállapodás fontos dolog. Javaslatom, hogy a munkáltatói érdekképviseleti szervezet és a Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezete évente egyszer az év vége felé állapodjon meg egy alkalmazotti minimum bérben, és a béremelés mértékében, amit ajánlásként kihirdet a következő évre. Az elmúlt évi tapasztalatokat a jövő évi elvárásokat bemutatva azokra hivatkozva fel kell használni a kormányzati szervek felé a gyógyszertárak jövedelmezőségének javítása érdekében. A munkáltatók alkalmazottakkal kapcsolatos érdekeit( a kifogástalan munkavégzés, jó szakmai szinten lévő felkészültség, munkaidő kihasználás, anyagi megbízhatóság, szakmai és üzleti titoktartás stb.), a legjobb megoldásra való törekvéssel egyezteti a GyDSZ. Segítséget kívánunk nyújtani minden olyan probléma megoldására ami a munkaviszonyból származó, de a munkavégzést, munkáltató és alkalmazott viszonyát megrontó körülmény. Munkavállalók számára nélkülözhetetlen a munkáltató számára pedig elfogadható megoldásokat keresünk. A Munka Törvénykönyvében rögzített munkavállalói jogok egyértelműek. A szakszervezetnek akkor van dolga velük, ha azok nem teljesülnek vagy megsérülnek. A munkáltatói érdekvédelmi szervezet és a GyDSZ. köthet egy olyan szerződést amelyben az MT.-ben leírtaknál kedvezőbb feltételekben állapodnak meg. A munkáltatói érdekvédelmi szervezet jelenlegi hiánya, az igen nagy számú munkáltató nem segíti egy országos minden gyógyszertárat lefedő, érvényes keret-megállapodás megalkotását.

A jövő lehetősége a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, mint a munkáltatói oldal egyik legjelentősebb képviselőjével történő közforgalmú gyógyszertár sajátosságait figyelembe vevő szerződés megkötése. Több év óta járjuk már körbe a MOSZ és a GYDSZ ezt a forró kását. A MOSZ részéről azért lenne jó, mert egységes alkalmazási feltételekkel dolgozna az összes a szervezethez tartozó gyógyszertár. Azért lenne rossz vagy kellemetlen, mert a megállapodásba biztos belekerülne néhány passzus, ami nem tetszene mindenkinek, de kötelező lenne végrehajtani. A GYDSZ. szempontjából azért lenne jó, mert biztonságban tudná a MOSZ-hoz tartozó gyógyszertárak alkalmazottait, és hivatkozási alap lenne a többi gyógyszertár felé az egységes szerződés kialakítása feltételeinek megteremtésére. Persze a munkavállalóknak is akarniuk kell, hogy tartozzanak egy érdekvédelmi szervezethez,mert nem lehet senkit a saját akarata ellenére megvédeni. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen megállapodás életre hívása, betartatása nem mindig népszerű feladat a szervezet vezetősége számára, de elengedhetetlen szakmánk magasabb színtű működéséhez. A szakmai érdekképviselet az általa elért eredmények tükrében, tagsága elismerését és bizalmát élvezve a munkavállalói érdekképviselettel alkosson meg egy a szakma nagy területét lefedő megállapodást az alkalmazottak munkajogi védelmében.

Mindkét fél által elfogadott, deklarált és betartott szerződés biztosítéka lehet a gyógyszerészetben dolgozó alkalmazottak érdekeinek érvényesítésében és védelmében.

Befejezésül idézném a Gyógyszerészi Hírlap 1999.decemberi számában föltett - Ön milyennek szeretné látni a XXI. század magyar gyógyszerészetét? –kérdésére egy kollegám által adott választ: „A magyar gyógyszerészet helyzetének és a társadalomban elfoglalt helyének tíz év alatt bekövetkezett változásai, viharos hullámai a következő évszázadban fognak lecsendesedni. Az alkalmazottból-egyik napról a másikra-munkáltatóvá válás felelőssége sok kollegának nehéz, olykor fel nem ismert feladatot jelentett. Az várom a jövő századtól, hogy minden gyógyszertár független gyógyszerészi tulajdonban működjön. A munkáltató gyógyszerész olyan körülmények között tudja foglalkoztatni kollegáit és munkatársait, hogy az a kapcsolat megfeleljen gyógyszerész szakmánk XXI. század szabta emberi és szakmai méltóságának. Tűnjön el a jelenleg sok kollegát sújtó anyagi ellehetetlenülés, aminek velejárója az emberi gyarlóságokból fakadó ellenségeskedés és írígység, mert ezen a törésvonalon minden kívülálló szervezet és hatalom szétforgácsolhatja kialakulóban lévő szakmai-és emberi egységünket. Bízom abban, hogy a munkavállalói érdekképviseletnek lesz a szakmában és a társadalomban olyan súlya, amellyel meg tudja védeni az alkalmazotti érdekeket és érvényesíteni tudja az egységet szakmán belül, és annak érdekében.”